Kutatás - Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

Tanszékünk jogelődje, a Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszék Tájföldrajzi Munkacsoportja 1974-ben kezdett el egy olyan munkát, amely sok tekintetben kiindulópont az Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék mai tevékenységét tekintve is. Akkor, Pinczés Zoltán irányításával egy komplex tájföldrajzi munka kezdődött Tokaj-Hegyalján, a Bodrogkeresztúrhoz és Bodrogkisfaludhoz tartozó hegylábi félmedencében.

A minden korábbi hazai tájkutatási vizsgálathoz képest részletesebb terepi munka újdonsága abban állt, hogy éveken át tartó, helyszíni analízis eredményeképp pontos képet kaptunk egy kistájrészlet geográfiai adottságairól, az egyes tájtényezők állapotáról, s ezek társadalmi felhasználásáról. Nem túlzás azt mondani, hogy megvalósult az a szakmai körökben már korábban hangoztatott igény, hogy a tájföldrajz tudományos előrelépéséhez nélkülözhetetlen a táj anyag- és energiafolyamatainak, igen bonyolult rendszerkapcsolatainak analitikus feltárása. A hallgatók bevonásával végzett terepmunkák során szisztematikusan felmértük a tájalkotó tényezők (domborzat, mikroklíma, vízhálózat, talaj, élővilág) adottságait - de elkészítettük a földhasználat térképét, feltártuk a két település demográfiai infrastrukturális, s ehhez kapcsolódóan a munkaerő-gazdálkodási helyzetét is. Kutatásaink értékét még jobban megnövelte az a tény, hogy 1978-79-ben a minta- terület jelentős részén új nagyüzemi szólóteraszokat alakítottak ki, s ez lényegesen módosította a korábbi területhasználati szerkezeten túl a természetes domborzati, vízrajzi, mikroklimatikus és talajtani adottságokat is. A munka kezdetekor tehát még éppen megismerhettük a tradicionális hegyaljai tájhasználati struktúrát, a vizsgálatok végén pedig egy új nagyüzemi területhasználati keret határozta meg a félmedence arculatát.

Terepi, tudományos munkánk súlypontja 1979-ben a Bükkaljára, Cserép- falu környékére helyeződött át. A korszerű tájkutatási törekvéseknek megfelelően itt már elsősőrban a területhasználat környezetvédelmi problémáival foglalkoztunk, nagy hangsúlyt fektettünk a mezőgazdasági talajszennyezés, a talajvíz-szennyezettség, a kommunális környezetszennyezés, a légszennyezettség felmérésére. Jó kapcsolatot építettünk ki a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetőivel, így tudományos céljainkat sikerült közelebb hozni a gyakorlati életben felvetődő problémákhoz.

A tanszéki hagyományok folytatásaként továbbra is voltak talaj eróziós kutatásaink a Bükkben és a Zempléni-hegységben. Talajeróziós kísérleti parcellák működtek Tokajban, Tarcalon, Károlyfalván és Cserépfalun. Kerényi Attila terepi és laboratóriumi méréseit Talajerózió c. könyvében foglalta össze.

Szintén a hagyományok folytatásaként tovább folytattuk hegyvidéki geomorfológiai kutatásainkat is. Ezek közül jelentős tudományos eredmények születtek a Bükk és a Zempléni-hegység legmagasabb régiójában feltárt fagy környéki (periglaciális) formák, jelenségek, üledékek tekintetében, de Pinczés Zoltán akadémiai doktori értekezésében a fő hangsúlyt már a jelenkori fagy jelenségek praktikus következményeire helyezte s az eredményeket számos fagylaboratóriumi kísérlettel támasztotta alá.
A tanszék kutatási profilja az 1980-as évek közepén két területtel bővült. Martonné Erdős Katalin a turizmus földrajzi vonatkozásaira, Csorba Péter pedig a tájökológiai kutatásokra specializálódott. Az idegenforgalom geográfiai és környezetvédelmi következményeinek törvényszerűségeire bükkaljai, miskolci, hortobágyi, debreceni esettanulmányok világítottak rá. A tájökológiai kutatásokon belül voltak különféle tájszerkezeti vizsgálatok, elemeztük a tájhasználat változásának hatását, és foglalkoztunk a parlagterületek ökológiai adottságaival. Az 1980-as évektől kezdődően a tanszéken folyó tudományos munkák területileg is kiléptek az északkelet-magyarországi régióból. Eredményes megbízásos kutatásokat végeztünk a Szigetközben, arra vonatkozóan, hogy a bősi víz erőmű építése milyen hatással volt a talajvíz szint csökkenésére. Segítettünk több régészeti feltárás talajtani problémáinak tisztázásában (Szentgál, Polgár, Arka), és részt vettünk különféle környezetvédelmi gondok megoldásában (pl. talajok higany- és olaj szennyeződésének kár elhárításában). Kifejezetten alkalmazott geográfiai munkát végeztünk, amikor a Debrecen Városi Önkormányzat megbízására felmértük a városi vízmű rétegvízkútjait körülvevő védterületeken a tényleges és a potenciális szennyezőforrásokat. Más tanszékekkel együtt muködve elemeztük a Nagyerdő rendezési tervének várható környezeti, ökológiai és társadalmi hatásait.

A nemzetközi vonatkozásban is korszerűnek számító tájérzékenységi kutatásaink szintén az 1980-as évek végére nyúlnak vissza. Kiinduló, referencia-adataink még ma is sokszor a bodrogkeresztúri vagy a cserépfalui mintaterületről származnak, következtetéseink azonban többnyire tágabb, regionális léptékűek. A geográfiai szemléletű környezetvédelem elméleti alapjainak rendszerező áttekintése miatt lett ismert alapmunka Kerényi A. Általános környezetvédelem c. könyve (Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995).
Tudományos kutatásaink metodikáját leginkább az jellemezte, hogy a terepen gyűjtött anyagokat korszerű laboratóriumi vizsgálatoknak vetettük alá, felhasználva a térinformatika nyújtotta lehetőségeket és következtetéseinket igyekeztünk rendszerelvű keretbe helyezve általánosítani.

Ehhez a minoségi előrelépéshez nélkülözhetetlen volt a laboratóriumi háttér megerősítése, az atomabszorpciós spektrográfia, a lángfotométeres mérések lehetőségeinek megteremtése. Ezeknek a műszereknek a beszerzése, valamint a számítógépes feltételek biztosítása, űrfelvételek és szoftverek vásárlása, a számítógépes térképezés meghonosítása az 1990-es évek elején kezdődött. 

Tudományos eredményeinket a publikációkon kívül ismertettük számos nemzetközi konferencián is. Az 1990-es éveket megelőzően ritka kivétel volt 1-2 hétnél hosszabb külföldi tanulmányút (Pinczés Zoltán 1975-ben Finnországban, Kerényi Attila 1982-ben az NDK-ban töltött 2-3 hónapot). A 90-es években lényegesen több lehetőség adódott a hosszabb külföldi tanulmányútra. Rendszeres szakmai kapcsolatunk alakult ki a grazi, selmecbányai, roskildei, drezdai, oldenburgi, bergeni kollégákkal, akikkel közös kutatási pályázatok, oktatási kapcsolatok terén sikeresen együttműködtünk.

2003-ban az Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék felvette a Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék nevet. A már korábban is folyó OTKA alapkutatásaink mellett számos EU pályázathoz és nemzetközi projekthez tudtunk csatlakozni megújult kutatási profilunkkal. Ezek közül néhány:

Megújuló energetikai kutatások

1. A projekt neve: Contribution to efficient use of the renewable energies in Bihor and Hajdú-Bihar regions
A kedvezményezett neve: Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem
A projekt teljes költségvetése 863 446 €, amelyből a magyar rész 349 952 € volt.

A projekt időtartama: 2011 március 1. - 2012. december 31.
Projekt azonosító száma: HURO/0802/083

A projekt keretében a Nagyváradi Egyetem és a Debreceni Egyetem kutatói a romániai Bihor és a hazai Hajdú-Bihar megye megújuló energetikai potenciálját vizsgálták. Ehhez a gyakorlati hasznosítást előkészítő kutatásokat, terepi méréseket, laboratóriumi vizsgálatokat folytattak. A projekt kiterjedt: a geotermikus, a szélenergia, a napenergia és a szerves hulladékokból előállítható biogáz potenciál vizsgálatára. A projekt magyarországi vezetője Prof. Dr. Csorba Péter egyetemi tanár volt.

2. A projekt neve: Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero)
A kedvezményezett neve: Debreceni Egyetem, Széchenyi István Egyetem
A szerződött támogatás összege: 498 939 410 Ft
A projekt időtartama: 2012-2014
Projekt azonosító száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

A projekt keretében a megújuló energiaforrások használatának környezeti hatásait vizsgáltuk, különös tekintettel a biomassza és a geotermikus energia hasznosítására. A kutatás során kiszámítottuk a megújuló energiatermeléshez kapcsolódó karbon lábnyomot és javaslatokat fogalmaztunk meg a környezeti terhelés csökkentésére vonatkozóan. 

3. A projekt neve: A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismertekben Heves és Hajdú-Bihar megye esetében
A kedvezményezett neve: Debreceni Egyetem
A szerződött támogatás összege: 16275000 Ft
A projekt időtartama: 2016-2020 
Projekt azonosító száma: NKFIH, K 116595

A projekt keretében kérdőíves felmérés, valamint prominencia vizsgálatok segítségével tanulmányoztuk a felnőtt lakosság és a 10-18 éves korosztály megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos attitűdjét. 

4. A projekt neve: Klímaadaptációs stratégiák vizsgálata Hajdú-Bihar megye településein
Helyszíne: Hajdú-Bihar megye települési önkormányzatai
Időtartama: 2018-2020
Együttműködő partnerek: Lenerg Kft.

A Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék tagja Hajdú-Bihar megye klímastratégiai platformjának és aktív közreműködője volt a MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ (Geological and Geophysical Institute of Hungary, National Adaptation Centre) által kidolgozott megyei klímastratégiának. A tanszék és a duális képzésben együttműködő partnere a Lenerg Kft. közös kutatása arra irányult, hogy felmérje Hajdú-Bihar megye települési önkormányzatainak elképzeléseit a megyei stratégia vonatkozásában. Vizsgáltuk a SEAP/SECAP bevezetésének tapasztalatait, a települések helyi lakosságának energiatudatosságára vonatkozó szemléletformáló intézkedéseit és az adaptáció tervezett lépéseit.

5. A projekt neve: Debrecen Venture Catapult Program
A kedvezményezett neve: Debreceni Egyetem
A szerződött támogatás összege: 3 667 973 990 Ft
A projekt időtartama: 2016-2021 
Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.1-16-2016-00022

A projekt keretében egyetemi BSc-s MSc és doktori PhD képzésben résztvevő hallgatók bevonásával végzünk tudományos kutatásokat, melynek során azt vizsgáljuk, hogy hogyan lehetne Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználási arányát a lakosság körében tovább növelni.
 

Tájvédelmi kutatások/Studies of landscape preservation

1. A projekt neve: A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok
A projekt teljes költségvetése: 1 070 000 000 Ft
A projekt időtartama: 2016. október 1. - 2021. október 31.
Projekt azonosító száma: KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001

Kutatási cél: tájaink jellegzetes arculatát megfoghatóvá tenni, hogy az ember tájalakító tevékenységei során a táj értéket képviselő karaktere megőrizhető maradjon.

Tevékenységek: 

  • A hazai tájkarakter-rendszer módszertani megalapozása, alkalmazási területek azonosítása;
  • Országos tájkarakter-egységek lehatárolása, leírása;
  • Helyi tájkarakter-egységek védelmére, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó javaslatok.

A projekt honlapja: https://termeszetem.hu/hu/

Tájökológiai kutatások/Landscape ecological reserach

Tájmetriai vizsgálatok/Landscape metric studies

A Felső-Tisza-vidék környezeti állapotának felmérése/Investigating of the environmental state of Upper Tisza Region

A 68566 sz. OTKA pályázat keretében a Tisza Tokaj feletti szakaszának vizsgáljuk a környezeti állapotát. Ezen belül a következő kérdésekre keressük a választ:

Szennyező források környezeti hatásai és hatásterületének lehatárolása/Determining the effects of pollution sources

A 42635 sz. OTKA pályázat keretében egy szennyvízleürítő és egy perlitbánya környezeti hatásait vizsgáltuk. A kutatás során célunk az volt, hogy kiderítsük:

  • Egy homokos üledéken kialakított szigetelés nélküli szennyvízleürítőből milyen jellegű szennyező anyagok kerülnek a talajvízbe és azok milyen messzire jutnak el;
  • Egy szemmel láthatóan porterhelést okozó bánya valójában milyen terhelést okoz környezetében és ezek milyen kapcsolatban vannak a meteorológiai jellemzőkkel.

Talajtani kutatás/Soil science

Turizmus hatásainak vizsgálata:

Frissítés dátuma: 2021.02.15.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.