Ciprus, Ayia Napa – mit lát egy geográfus a tengerparton?

 

         A napokban tértem haza Ayia Napából és ezzel az írással szeretettem volna kicsit segíteni azon, hogy a tengerparton ne csak vizet, homokot és sziklát lásson az utazó, hanem azokat az apró érdekességeket is, amiket egy geográfus lát. Magyarok ezrei látogatják a ciprusi partokat a nyári hónapokban és sokszor nem tudják, hogy mit látnak, hogy értelmezzék, amit látnak, pedig látnivaló bőven lenne akár helyben, a közvetlen tengerparton is. A hely önmagában szép, csak észre kell venni, rengeteg fotó is készül, de lehetne ezt úgy is, hogy tudjuk, mi van a képen (legalábbis túl a szelfiken). 

         Ez az írás kifejezetten Ayia Napán és közvetlen közelségében látható természeti érdekességekről szól, esetleg kis kikacsintással más területek kissé másabb formáira, igyekeztem az érthetőség talaján maradni, kerülve a szakkifejezéseket.

         Ciprus geológiájával érdemes kezdeni, amiről sokszor az első fellelhető információ az, hogy vulkáni eredetű sziget, de ez valójában a központi részre, a Troodos-hegységre igaz (erről most nem lesz szó). A délkeleti part viszont nem vulkáni, hanem kb. 20 millió éves sekélytengeri, helyenként mélytengeri üledékekből áll (homok, homokkő, mészkő, márga, konglomerátum), ami azért fontos, mert a sziklás partok változatos keménységű építő anyaga is ez, ezt fényképezzük: a partszakaszon változó, a tenger aprózó hatása miatt hol homokos, hol kemény homokkő, de mészkő is előfordul. 

 

Kilátás a Nissi-szigetről

(Fotó: Szabó Szilárd)

      Ayia Napa partvonalát öblök és félszigetek tagolják. Ahol a part anyaga puhább kőzetekből állt, törések szabdalták, ott a szűntelen hullámzás megbontotta (bár feltehetően sosem volt egyenes) és évezredek alatt kialakultak az öblök. Ezekből van is bőven a környéken, csak a Nissi Beach 1 km-es körzetében találunk 4 öblöt és az őket elválasztó félszigeteket. A hullámzás tehát kulcsfontosságú, és ne tévesszen meg senkit az, hogy a nyári időszakban a hullámok nem feltétlenül nagyok, itt is előfordulnak nagy hullámok, mert a szél akadálytalanul be tud törni a területre a sima tengerfelület irányából, és főleg télen egész más a tájkép. A téli viharok idején még a homokos partok is átalakulnak, mélyebb lesz a partközeli rész, ami aztán a tavaszi időszaktól épül vissza olyanra, amit nyáron megszoktunk.

      Ne feledjük, hogy tengerparton vagyunk, az apály és dagályhullámok itt is jelen vannak, de a Földközi-tenger zártsága miatt (a Gibraltári szoros 14 km széles és 90 m mély, jól lezárja a medencét) a dagályhullám kicsi, a nyílt vízen pár cm-es, Ayia Napa partjainál 10-40 cm-es különbséget hoz létre napi kétszer és ezen a linken megnézetjük az előrejelzést, hogy mi várható: https://tidechecker.com/cyprus/ammochostos/ayia-napa/

 

     Példának itt van 2022 augusztus elejének az apály-dagály diagramja. Augusztus 5 első negyed a holdciklusban, láthatóan a legkisebb az apály és dagály vízszintjének a különbsége (10 cm), és augusztus 12 (még nincs rá előrejelzés) a telihold időpontja, láthatóan magasabb dagállyal és alacsonyabb apállyal (már augusztus 10-én is 35 cm a különbség).

     Az apály és dagály magassága nem ugyanaz az év során, mert bár elsősorban a Hold tömegvonzása miatt alakul ki, a Nap is hatással van rá: teliholdkor és holdtöltekor a Nap erősíti, de az első és harmadik negyedben rontja a Hold hatását (lásd a fenti ábrán).

     A Nissi Beach jellegzetes formája az úgynevezett „tomboló”, de ez nem tombolásra utal, olasz eredetű szó: a homokból épült turzás összeköt egy szigetet a szárazfölddel. Az, hogy a tomboló látszik, vagy épp csak a víz alatt sejlő homokpadként van jelen, nagyban függ attól, hogy apály van vagy dagály, illetve épp milyen szinten lesz a legalacsonyabb vízállás apály idején, és még attól is, hogy a hullámok épp mennyire bontották meg vagy építették fel a formát.

 

C:\Users\user\AppData\Local\Microsoft\Windows\INetCache\Content.MSO\5069AC46.tmp 

A Nissi-sziget apály idején, középen az apály idején száraz tomboló (nem minden apálykor látható; forrás: https://akciosnyaralasok.blog.hu/2013/02/08/ciprus_nissi_beach)

 

     A hullámzás olyan homokpadokat is kialakít, melyek sosem kerülnek szárazra (a hajók számára zátonyt képezve), a fürdőzők így még egy sekélyebb részt érhetnek el a parttól beljebb. Ezekkel érdemes óvatosan bánni, a tenger felé már gyorsabban mélyül a víz, illetve nagyobb viharok átrendezhetik a tenger fenekét.

     A parton a hullámzás miatt kialakult alakzatokat „abráziós” formáknak hívjuk és pár példa alapján hamar felismeri bárki az egyes típusokat.

    A Nissi Beach egyik legszebb ilyen formája az abráziós színlő. Az apály és dagály közötti zónában alakult ki, a hullámok hosszú idő alatt laposra gyalulták a felszínt. Amit látunk csak egy pillanatkép, pár évszázad alatt jelentősen megváltozik a part megjelenése. A hullámok munkáját ne becsüljük alá, vannak olyan partok (nem itt, inkább Kelet-Angliából lehet példákat sorolni), ahol a part pusztulása évente akár több méter és a parti városokat veszélyezteti (el lehet képzelni, hogy ez milyen hatással van az ottani ingatlanok értékére).

     A sziget nyugati fele egy korábbi színlő, ami mára kissé kiemelkedett és ma már nem közvetlenül fejlődik tovább, de a korábbi simább felszín erősen szabdalt, törések és puhább kőzetek mentén mélyedések, árkok, csatornák alakultak ki benne. 

 

A sima felszín a hullámok munkájának az eredménye, de a puhább részeket már akkor jobban kivájta a víz ereje. A mélyedések, árkok a felcsapódó hullámok vizét vagy csapdába ejtik, vagy elvezetik, a víz pedig a könnyen oldható részeket oldja

(Fotó: Szabó Szilárd).

     Külön érdekesség, hogy a nagyobb hullámokból időről időre bejut a víz ezekbe a mélyedésekbe, amikből a víz elpárolog, és a só kiválik a mélyedések alján, akár egész nagy kristályok formájában is. 

 

Sókristályok az abráziós színlő mélyedéseiben

(Fotó: Szabó Szilárd).

 

          A délikeleti oldal abráziós színlője (a hajók és a sziget között) aktív, apály idején száraz, dagály idején sekély víz borítja .

 

A Nissi-sziget abráziós színlője dagály idején

(Fotó: Szabó Szilárd).

Abráziós színlő 2 km-rel távolabb, a tenger alatti múzeum öblében (MUSAN)

(Fotó: Szabó Szilárd).

     A Nissi-sziget anyaga látszólag kemény üledékekből épül fel, de ennek ellentmond, hogy sok helyen leszakadt a partfal, a hullámok alámossák a partot, ami egy idő után leszakad. Ezért sem érdemes kimenni a szélére, sosem tudjuk, hogy alattunk mennyire mosta ki a tenger a kőzetet és milyen az adott hely állékonysága (emiatt van egy őr a kis sziget tetején, aki figyelmezteti a bátrabb érdeklődőket). 

 

Leszakadt kőtömbök a Nissi-sziget keleti oldalán, illetve egy barlang-kezdemény (középen)

(Fotó: Szabó Szilárd).

     A Nissi Beachtől kissé távolodva akár már a szomszédos félszigeteken is látszódik, hogy hol van a víz fő támadási zónája, ahol fel a meredekebb partok anyagát bontja meg a víz. Kicsit alámossa a sziklákat, amik különböző formákban jelentkeznek.

 

Félsziget a Nissi Beach-től keletre. A hullámok folyamatosan támadják a partot és egy kis öböl ki alakult ennek nyomán (középen)

(Fotó: Szabó Szilárd).

  • (i) Az első lépés az alámosás, és túlhajló falrészletek létrehozása, később abráziós fülke kialakulása, mely lehet kisebb szélességű, de lehet hosszabban elhúzódó is.

Példa az alámosásra, a folyamat kezdeti fázisa: a hullámok kikezdik a tenger szintjében a kőzeteket, és folyamatosan el is távolítják a képződő törmeléket. A hullámzás ereje helyenként annak felel meg, mintha egy mázsás kalapács sújtana le egy négyzetméterre

(Fotó: Szabó Szilárd).

Túlhajló szikla a hullámok munkája nyomán

(Fotó: Szabó Szilárd).

D:\CloudStation\ciprus2022\DSC_7000.JPG

Ezen a helyen (Protaras-tól délre, a Fig tree-félszigettől délre) a partomlás frissebb, a törmelék még helyben van, de ez nem fog sokáig így maradni, a hullámok és az áramlatok eltüntetik a sziklákat, ami újabb felületet nyit majd a partromboláshoz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a part menti sáv, legalábbis a gyalogút (a korlát mögött) veszélyeztetett, a túlhajló szakaszok már most sem biztonságosak

(Fotó: Szabó Szilárd).

Az előző képhez hasonlóan a hullámok itt (Protaras-tól északra) is alámosták a partot és itt sem volt még idő arra, hogy a törmelék eltűnjön. A zölddel jelölt területen a part túlhajlik, ezért is veszélyes ezeken a területeken kimenni a partélhez, mert sosem tudjuk, hogy mi van alattunk és itt szinte biztosra vehető, hogy az omlás csak idő kérdése (persze lehet, hogy előbb barlanggá alakul). A pirossal jelölt „kőgomba” egy kiálló szikla volt, keményebb kőzetből épül fel, mint a többi, gyorsabban pusztuló rész, vagy egykor ez is a szárazföld része volt. A túlhajló zóna szépen mutatja a hullámok támadási felületét, így itt biztosra vehető, hogy előbb utóbb ez is el fog tűnni

(Fotó: Szabó Szilárd).

Itt tipikus példáját láthatjuk annak, amikor a puhább üledék (alul) kevésbé tud ellenállni a parteróziónak, a felette lévő keményebb kőzet pedig még tartja magát. Ezen a helyen barlang kialakulása is megtörténhet

(Fotó: Szabó Szilárd).

  • (ii) A következő lépés, amikor a hullámok annyira alámossák a partfalat, hogy a felső rész beomlik és abráziós barlanggá alakul. Ennek nagyon szép példái láthatók Ayia Napa és a Greco-fok között;

D:\CloudStation\ciprus2022\DSC_7154.JPG

Itt szép példáját látjuk annak, hogy a törmelék elszállítása után a hullámok barlangot alakítottak ki. A barlang felső része nem tűnik biztonságosnak, de végülis nincs lezárva …

(Fotó: Szabó Szilárd)

Barlang a Ayioi Anargiroi félsziget temploma alatt (Cape Greco régió)

(Fotó: Szabó Szilárd).

 

  • (iii) Ha ezután a barlang úgy omlik be, hogy az eleje megmarad, akkor abráziós kapu alakul ki, ennek is számos példáit találhatjuk meg a területen. Ezek között van olyan, amit már le is zártak, hogy ne lehessen átmenni rajtuk. Ez bosszantó is lehetne, de az intézkedés célja kettős: egyrészt balesetveszélyes, másrészt a sok turista komoly terhelést jelent, tönkreteszi a környezetet és ezeket a formákat még az unokáink is szeretnék majd látni … épp elég, hogy a természetes folyamatok is eltüntethetnek szép képződményeket.

Love bridge (Kamara tou Koraka), homokkő híd, valójában egy abráziós kapu, amit lezártak, mert veszélyes: bármikor leomolhat, nemcsak a turisták és kíváncsiskodók miatt, hanem azért is, mert még a környékén lévő növények gyökerei is gyengíthetik. Bár a Cape Greco terület jelképe, csak remélhetjük, hogy még sokáig megmarad

(Fotó: Szabó Szilárd).

Ugyanez a forma a tenger felől. Innen még jobban látszik, hogy mennyire vékony a boltív közepe

(Fotó: Szabó Szilárd).

  • (iv) Az abráziós kapuk is le tudnak omlani, amik után csak egy abráziós torony (szikla), vagy ha erre nincs lehetőség, kis törmelékgarat marad, vagy egy kis öböl (pl. Aphrodité-szikla Ciprus nyugati oldalán, Páfosz környékén).

 

     A hullámzás és a part menti áramlások minden törmeléket felapróznak eltüntetnek, elszállítanak és máshol lerakják (lásd turzások, homokpadok, zátonyok). 

     Ciprusnak ezen a részén a formák kisebbek, mint pl. Portugália déli részén, Franciaországban, Mallorcán, és még számos helyen találunk magasabb partfalakat, ebből következőleg nagyobb abráziós formákat. De ha az utazás célpontja Ciprus, akkor itt kell megtalálni az érdekességeket és nem kell összehasonlítani más területekkel, mert ez önmagában szép.

 

Záró gondolatok

     Ami nehezen érthető a partokat járva az az emberi igénytelenség, amikor a pár méterre lévő kuka mellett halomban állnak az üres műanyagpoharak, műanyagpalackok, vagy éppen üvegek. Az eldobált csikkek is belemosónak a tengerbe és a bennük lévő nikotin méreganyagai a tengeri élővilágot szennyezi (amiket aztán megeszünk a tengerparti éttermekben). A nejlontáskák, zacskók a vízben szintén nagyon károsak, a teknősök medúzának nézik és nincsenek felkészülve erre az “ízvilágra”, elpusztulhatnak tőlük. A parton járva számos táblát látunk arra, hogy kérik a tisztaság megőrzését, de ez nem nagyon történik meg, pedig nem nagy erőfeszítés. Ahhoz, hogy másnap is ki lehessen menni és a part szép legyen, ennyit nekünk is hozzá kell tenni. A probléma alapvetően nem magyar turistákhoz kötődik, de akkor is érdemes beszélni róla, mert minket is érint és mások rossz példája ne legyen irányadó.

     Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a parton a sokszor laza üledékek és a szárazság miatt a környezet nagyon sérülékeny, vigyázzunk rá. Ha valahová azt írták, hogy ne menjünk oda, ne másszunk fel, ne térjünk le az útról, annak oka van, tehát ne tegyük, úgyis annyi hely van, ahová el lehet menni. Vagy a terület érzékeny, vagy védett növények, állatok fordulnak elő, amik nem szeretik a zavarást, taposást, vagy a mi testi épségünk a tét. Az a tény, hogy képesek vagyunk rá, nem jogosít fel arra, hogy megtegyük (akkor sem ha nem látja senki). A téli esőzések intenzívek és elhordják a talajt, üledéket, a feleslegesen kijárt útvonalakon több esővíz folyik le és gyorsítja a felszín átalakulását egy nem kívánt irányba.  

A partot a szárazföld irányából formálja a lefolyó esővíz … persze nem nyáron, hanem a csapadékos télen, kora tavasszal (november-március). A lefolyó víz fokozatosan hátravágódik és a part mentén futó utat fogja keresztezni

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                    Dr. Szabó Szilárd

                                                                                                                                                                                                                                                                                    Debreceni Egyetem

                                                                                                                                                                                                                                                                                       Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Frissítés dátuma: 2022.08.09.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.