2018. november 9‒11-én a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága közös szervezésében a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete közreműködésével került sor a IX. Magyar Földrajzi Konferenciára. A Magyar Tudomány Ünnepe egyik legjelentősebb debreceni eseményének a Debreceni Egyetem adott otthont. A rendezvény résztvevőit Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és Csorba Péter az MTA DTB Földtudományi Szakbizottságának elnöke köszöntötte. A konferenciát Szabó Szilárd a Földtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg.
Ezt követően Mika János, az Eszterházy Károly Egyetem tanára az éghajlatváltozás aktuális globális és hazai fejleményeiről tartott plenáris előadást, majd Bíró Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja vízgazdálkodás területén várható hazai kihívásokról beszélt. Ugyancsak plenáris előadásban mutatta be Kocsis Károly akadémikus, az MTA CSFKI igazgatója, a kutatóintézet gondozásában idén elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának Természeti környezet című kötetét.
A plenáris előadásokat követően sor került három pódium beszélgetésre. Az elsőn a magyar gazdasági növekedés térbeli korlátairól vitáztak a résztvevők, reagálva Lengyel Imre és Varga Attila Közgazdasági Szemlében megjelent írására.
A második szakmai beszélgetés témája az általános és a középiskolai földrajztanítás jövője volt, melynek vitaindító előadói beszámoltak a Magyar Földrajzi Társaság - a földrajz közoktatási helyzetének erősítéséért folytatott - tevékenységéről, a földrajzot érintő változásokról az új Nemzeti Alaptantervben, valamint a tankönyvek, taneszközök fejlesztéséről a földrajz megújítása jegyében. A vitaindító előadásokat Szilassi Péter, Ütőné Visi Judit és Arday István tartották, moderátor Teperics Károly volt. A harmadik pódiumbeszélgetésen Telbisz Tamás mutatta be annak az idei kutatásnak az eredményeit, amely az egyetemi geográfusképzésben végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeire irányult.
Ezt követően elkezdődött a szekciómunka. A rendezvényre érkező több mint 200 résztvevő két nap alatt 124 tudományos előadást hallgathatott, és 22 posztert tekinthetett meg.
A rendezvény első napján Kerényi Attila és Csorba Péter elnökletével a tájföldrajz-tájökológia szekcióban 16 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Ezzel párhuzamosan a terület- és településfejlesztés szekcióban 17 előadásra került sor Dövényi Zoltán és Egedy Tamás vezetésével. Az ugyancsak népes turizmusföldrajz szekció elnöki teendőt Aubert Antal és Michalkó Gábor látták el.
A konferencia második napján hét szekcióban folytatódott a munka. Délelőtt a földtani környezet – geomorfológia szekcióban Rózsa Péter elnöklete mellett 9 előadást és 8 poszter bemutatót láthatott a közönség. A Gyuris Ferenc vezette politikai és történeti földrajzi szekció, valamint a Nagy Erika és Siskáné Szilasi Beáta elnökletével dolgozó gazdaságföldrajz szekció 17 előadása rendkívül sokféle kutatási témára irányult. Az utóbbiban a legnépszerűbb téma a válság után újraépülő térstruktúrák és polarizációs folyamatok volt. Ugyancsak délelőtt tartottak előadásokat a településföldrajz - településökológia szekcióban Gyenizse Péter és Nagyné Molnár Melinda elnöklete mellett.
Délután Rakonczai János és Tar Károly elnöklésével a környezetföldrajz szekcióban 13 előadásra került sor. Idén a legnépszerűbb témák a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a klímastratégiák voltak. A földrajz oktatása szekció előadói - Farsang Andrea és M. Császár Zsuzsanna – vezetésével főleg a földrajz oktatásának módszertani fejlesztésével foglalkoztak. A konferencia tizedik szekciójában népességföldrajzi és szociálgeográfiai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők Pál Viktor és Pénzes János vezetése mellett.
A konferencián elhangzott előadások és bemutatott poszterek anyagából egy 175 oldalas absztraktkötet készült, amelyet a résztvevők már a konferencia kezdetekor átvehettek.
A résztvevők tanulmányaiból pedig egy 386 oldalas lektorált tanulmánykötetet.jelentetett meg elektronikus formában az MTA DTB Földtudományi Szakbizottsága, amely a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének kiadványtárába került.
A rendezvény résztvevői a konferencia zárónapján egy szakmai kiránduláson vehettek részt, amelyen Kozma Gábor, Csorba Péter és Bánóczki Krisztina vezetésével tekintették meg Debrecen északkeleti városközpontját, a Nagyerdei Park megújítását, az átalakuló belvárost, és a nemzetközi repülőtér Trimodális Logisztikai Központját.
A konferencia fotói megtekinthetők a Földtudományi Intézet fényképalbumában.