Folyóvizes labor | Földtudományi Intézet

A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének folyóvizes laborja részben oktatási, részben kutatási célokat szolgál. A laborban a kvantitatív jellegű vizsgálatok közül a csepperózió, lineáris és areális erózió alapkőzettől, vízhozamtól és lejtőszögtől való függését lehet kutatni, míg demonstrációs-szimulációs célokra terepasztalként vehető igénybe.

Az 1970-es években elkészült laboratórium központi része egy 10x3 méteres, 2,5 m mélységű terepasztal, ahol különböző minőségű üledékeken térben kicsinyítve és időben felgyorsítva vizsgálható a folyóvízi felszínformálás. Megfigyelhetők a völgyfejlődés, a terasz, hordalékkúp- és deltaépülés sajátosságai azonos körülmények, valamint különbségei változó paraméterek (lejtés, vízhozam, vízgyűjtők száma, aljzat anyaga, stb.) esetén.

 A terepasztal peremén hat, 2009 óta vízórával ellátott csaptelep található, így a kifolyt vízmennyiség mérhető. A csapok külön-külön is megnyithatók, vízhozamuk szabályozható, mérhető, így a klimatikus tényezők, a vízjárás és az árhullámok egybeesésének/késésének hatása a felszínformálásra szintén demonstrálható, miként vizsgálható a vízgyűjtők átalakulása, a bifurkáció, a kaptúrák, elhagyott obszekvens völgyek kialakulásának jelensége is. A labor vízigénye kicsi, ugyanis a rendszer a csapokon kifolyt vizet cirkuláltatja, miután a labor mögötti ülepítőben a szuszpendált részecskéktől megszabadul. Így a vezetékhálózat sem károsodik.

2008-ban került kialakításra, majd 2013-ban átalakításra a belső erők hatását (antecedens völgyek, tektonikailag preformált völgyek, mederelhagyások) bemutató eszköztár: az üledékréteg alatt elhelyezett szerkezet segítségével a terepasztal egyes részei kiemelhetők, stabilizálhatók és süllyeszthetők, mindezt egy kompresszor és néhány autógumi-belső biztosítja.

A labor felszereléséhez tartozik egy mozgatható híd, mely lehetővé teszi a formák bemutatását, mérését, anélkül, hogy a terepasztalon kialakult formák károsodnának. A vízfolyások kálium-permanganáttal megfesthetők, ekkor kirajzolódik a meder felszínformálásnak leginkább kitett része, a sodorvonal, és nyomon követhető annak áthelyeződése újabb formák keletkezése és pusztulása révén (zátonyok), valamint az alámosott (veszélyeztetett) partszakaszok elhelyezkedése is szemléltethető.

A folyóvizes laboratórium fontos helyszíne minden évben a Kutatók Éjszakája programsorozatnak. Ekkora iskolás gyermekek és lelkes érdeklődők hada veszi körül a terepasztalt, tanszékünk kollegáinak bemutatói eddig minden évben nagy sikert arattak.