- A tantárgy neve:
- Magyarország földtana és természeti földrajza
- angolul: Geology and physical geography of Hungary
- Kódja: TTGBE6005
- Szemeszter: 2017/2018/4
- Felelős oktatási egység: Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
- Kötelező előtanulmány neve:
- Általános természetföldrajz II.
- Biogeográfia
- Kódja:
- TTGBE7009
- TTGBE7011
- Követelmény: Kollokvium
- Kredit: 4
- Oktatás nyelve: magyar
- Tantárgyfelelős oktató: Benkhard Borbála, egyetemi tanársegéd
| típus | heti óraszámok | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| előadás | gyakorlat | labor | |||||
| nappali | x | heti | 3 | heti | 0 | heti | 0 |
| levelező | féléves | féléves | féléves | ||||
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék Magyarország természetföldrajzi, tájföldrajzi elemeinek jellemzőit (kialakulás és földtani alapok, morfológiai viszonyok, éghajlati adottságok, vízrajzi és talajtani jellemzők, vegetáció, tájhasználat), megértsék a közöttük fennálló összefüggéseket, be tudják azonosítani a jelenleg is zajló folyamatokat.
A kurzus tartalma, témakörei
- Az előadások sora Magyarország földtörténetével kezdődik. A hallgatók megismerik az egyes korok geológiai képződményeinek kialakulását, elterjedésüket, mai jelentőségüket. Áttekintjük a negyedidőszaki felszínformáló folyamatokat (karsztosodás, krioplanáció, folyóvízi felszínformálás, eolikus folyamatok). Magyarország talajainak és növényzetének kialakulása, az abszolút és relatív földrajzi helyzet hatása az éghajlatra, a domborzat éghajlat-módosító hatása kerül ezek után bemutatásra. Következő témakör: Magyarország vízhálózata, felszíni és felszín alatti vizeink hasznosítása és ezek problémái. Mindezek során nagy hangsúlyt fektetünk az egyes tájalkotó tényezők közötti összefüggésre, a fennálló viszonyrendszer bemutatására. Az általános ismertek után a tájtípusok és tájak kerülnek sorra, a félév további részében regionális tájföldrajzot hallgatnak a tanulók és eközben az antropogén tájformálás, tájhasználati problémák is előkerülnek.
Kötelező olvasmány
- Magyarország tájföldrajza (2001): Martonné dr. E. K.: Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 245 p. VAGY
- Magyarország természetföldrajza (2011): Mezősi Gábor. Akadémiai Kiadó, Budapest ÉS
- Konrád Gyula – Budai Tamás (2011): Magyarország földtana – Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 107 p.
Ajánlott szakirodalom:
- Pelikán Pál (szerk.) (2005): A Bükk hegység földtana – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 284 p.
- Gyarmati Pál (2002): Magyarország földtana, egyetemi jegyzet, Kossuth Egyetemi Kiadó, 75 p.
- Haas János (2013): Geology of Hungary, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg, 246 p.
- Magyarország tájai (2000-2007): Szerk.: Barczi A. Sorozat. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány. Gödöllő. Megjelent: Külső-Somogy, Belső-Somogy, Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék, Balaton-medence, Bakonyvidék, Vértes- Velencei-hegyvidék, Dunazug-hegyvidék, Győri-medence, Marcal-medence, Alpokalja.
- Magyarország természeti földrajza I. (2000): Martonné dr. E. K., Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 245 p.
- Magyarország kistájainak katasztere I-II. (1990): Szerk.: dr Marosi S., dr Somogyi S.. MTA FKI. Budapest
- Magyarország kistájainak katasztere (2010): szerk.: Dövényi Z. MTA FKI. Budapest
- Pannon Enciklopédia – Magyarország földje (2002): Szerk.: Kuczka P., Pávai P. M., Száraz M. Gy., Kertek 2000 Könyvkiadó. Budapest
| Heti bontott tematika | |
|---|---|
| 1. hét | A Kárpát-medence szerkezeti földtani helyzete, szerkezeti felosztása
Hazánk fejlődéstörténetének nagy szakaszai a Tethys – Alpi orogén rendszerben
Hazánk prekambriumi és paleozóos képződményei felszínen és felszín alatt. |
| 2. hét | Hazánk mezozóos fejlődéstörténete és képződményei Átnézzük a Tethys rendszer és tágabb környékének mezozóos földtörténeti eseményeit, az ALCAPA, a Közép-Magyarországi Nagyszerkezeti Egység, valamint a Tisza Nagyszerkezeti Egység elhelyezkedését a mezozoikumban. Megtárgyalásra kerül a germán és az alpi triász kifejlődések jellemzői és nagyszerkezeti jelentőségük. A vonatkozó litosztratigráfiai táblázatok segítségével, a bennük megjelenő területi felosztás szerint megtárgyalásra kerül a magyarországi régiók triász, jura, kréta fejlődéstörténete, a legfontosabb képződmények, formációk jellemzésén keresztül, különös tekintettel a nyersanyagokra (kőbányászat, kőszenek, bauxitok, mangánércek, stb.), illetve a szerkezeti aktivitásokhoz köthető jelentősebb magmás tevékenységekre. Felvázolásra kerülnek a legfontosabb szerkezeti események rekonstrukciójának elemei, módszerei és azok korlátai. |
| 3. hét | Hazánk kainozóos fejlődéstörténete és képződményei Elemezzük az eocén és oligocén tengerelöntések földtani hátterét, a kréta-paleogén (Szolnok – Máramarosi) flisöv kifejlődését, szerkezetföldtani és nyersanyagkutatási jelentőségét. Bemutatásra kerül az eocén vulkanizmus területi eloszlása és a hozzájuk kapcsolódó ércvagyon jellemzői. Megtárgyalásra kerül a miocén fejlődéstörténet, valamint magmás paroxizmus földtani háttere, mechanizmusa. A miocénre vonatkozó litosztratigráfiai táblázat alapján vesszük sorra a legfontosabb képződményeket és azok fejlődéstörténeti jelentőségét, különös tekintettel a nyersanyagokra és energiahordozókra. Röviden bemutatásra kerülnek Magyarország legfontosabb negyedidőszaki képződményei, valamint azok kialakulásának földtani háttere és jelentősége. |
| 4. hét | A negyedidőszak jelentősége, tagolása; Negyedidőszaki felszínformáló folyamatok (karsztosodás, krioplanáció, folyóvízi felszínformálás, eolikus folyamatok); Magyarország talajai (fosszilis talajok, talajtani főtípusok elterjedése, zonális, intrazonális és azonális talajok ); Magyarország növényzetének változásai a holocénben, a mai vegetáció kialakulása |
| 5. hét | Az abszolút és relatív földrajzi helyzet hatása az éghajlatra, a domborzat éghajlat módosító hatása; Magyarország vízhálózatának kialakulása; Vízfolyásaink vízhozama, szakaszjellege, hordalékviszonyai; Természetes és mesterséges állóvizeink típusai és hasznosításuk; Felszín alatti vizek típusai és jelentőségük Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira |
| 6. hét | Tájtípusok és tájak, természetföldrajzi tájtagolás Futóhomokos hordalékkúpsíkságok területei, homokmozgási periódusok; Jellemző geomorfológiai formák; A Nyírség és a Duna-Tisza-közi síkvidék kistájai; domborzati, éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Területhasználat, természetvédelem Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok felszínfejlődése, az Alföld alacsony és magas löszös síkságainak kistájai, domborzati viszonyai, éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Területhasználat, természetvédelem |
| 7. hét | Az Alföld ártéri síkságainak felszínfejlődése, a folyószabályozások hatásai az ártéri területekre; Az ártéri síkságok domborzati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi viszonyai, valamint ezek összefüggései, természetes és másodlagos szikesedés; Tájhasználat, természetvédelem Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok felszínfejlődése és területei az Alföldön; Domborzati, éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Területhasználat, természetvédelem |
| 8. hét | A Kisalföld tájtípusai; Ártéri síkságainak felszínfejlődése, területei, domborzati viszonyai, éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságainak felszínfejlődése, területei, domborzati viszonyai, éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői; Tájhasználat és természetvédelem a Kisalföldön |
| 9. hét | A Nyugat-magyarországi peremvidék tájtípusai; A Soproni- és Kőszegi-hegység, valamint hegylábfelszíni területeik rövid felszínfejlődése és földtani felépítése, domborzati jellemzői; éghajlati, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi viszonyai, valamint ezek összefüggései Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok felszínfejlődése és domborzata, talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Tájhasználat, természetvédelem |
| 10. hét | Az Északi-középhegység tájtípusai; Vulkáni/üledékes kőzetű hegységeink és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik rövid fejlődéstörténete, az elsődleges vulkáni formák és rekonstruálásuk kérdése; A Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát-vidék, a Mátra-vidék és a Tokaj-Zempléni-hegyvidék kistájai és domborzata; A vulkáni hegységek talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi viszonyai, valamint ezek összefüggései; Tájhasználat, természetvédelem |
| 11. hét | Karsztos (alacsony és valódi) középhegységek és hegységbeli, hegységperemi és medencedombságok rövid felszínfejlődése, kistájai és domborzati viszonyaik; Talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Tájhasználat, természetvédelem |
| 12. hét | Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik rövid felszínfejlődése, tájtípusai és domborzata; A Velencei-hegység, mint magmás, palás kőzetekből álló alacsony középhegység sajátosságai; A Dunántúli-középhegység talajtani, vírajzi és növényföldrajzi viszonyai, valamint ezek összefüggései; Tájhasználat, természetvédelem |
| 13. hét | Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek és az előterüket képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok rövid felszínfejlődése, kistájai és domborzatának jellemzői; Talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi viszonyai, valamint ezek összefüggései; Tájhasználat, természetvédelem |
| 14. hét | A Dunántúli-dombság felszínfejlődése a pliocéntól; Tájtípusai és kistájainak domborzata; Talajtani, vízrajzi és növényföldrajzi jellemzői, valamint ezek összefüggései; Tájhasználat, természetvédelem |