| A tantárgy neve: |
| |||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2018/2019/1 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Felelős oktatási egység: | Ásvány- és Földtani Tanszék | |||||||||||||||||||||||||||
| Kötelező előtanulmány neve: | Kódja: | |||||||||||||||||||||||||||
| Típus | Heti óraszámok | Követelmény | Kredit | Oktatás nyelve | ||||||||||||||||||||||||
| Előadás | Gyakorlat | Labor | ||||||||||||||||||||||||||
| Nappali | N | Heti | 2 | Heti | 0 | Heti | 0 | kollokvium | 2 | magyar | ||||||||||||||||||
| Levelező | Féléves | Féléves | Féléves | |||||||||||||||||||||||||
| Tantárgyfelelős oktató | neve: | Dr. Csámer Árpád | beosztása: | egyetemi adjunktus | ||||||||||||||||||||||||
| A kurzus célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek Naprendszerünket alkotó égitestek (bolygók, holdak) kialakulásáról, fejlődéstörténetéről, kémiai és ásványos összetételéről. Az asztrogeológia vagy exogeológia a földtani kutatás és az űrkutatás egyik legdinamikusabban fejlődő interdiszciplinája. A hallgató megismeri a föld típusú égitestek, a gázóriások valamint a körülöttük keringő holdak főbb geológiai tulajdonságait, a felszínűket formáló geológiai folyamatokat. A tárgy külön foglalkozik a Hold kialakulásával, kőzeteivel, geokémiai tulajdonságaival, valamint a Föld felszínére beérkező extraterresztrikus kőzetek (pl. meteorit) vizsgálati módszereivel. | ||||||||||||||||||||||||||||
Kötelező olvasmány:
- Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Faure, G, Mensing, T.M. (2007): Introduction to Planetary Science, The Geological Perspective. Springer
- Ajánlott szakirodalom:
- Barlow, N. (2008): Mars: An Introduction to its Interior, Surface and Atmosphere. Cambridge University Press
- Vita-Finzi, C. (2013):Planetary Geology: An Introduction. Dunedin Academic Press Ltd.
| Heti bontott tematika | |
|---|---|
| 1.hét | Bevezetés, a csillagászat és űrkutatás kialakulásának, fejlődésének főbb állomásai és tudománytörténeti jelentősége. |
| 2. hét | A Naprendszer felépítése, kialakulása, tulajdonságai, ásványos szerkezete, övei, kozmogeokémiája. Szoláris köd hűlése során kondenzálódó ásványsorozat. Bolygók kialakulása, bolygók körüli erőterek. |
| 3. hét | Bolygók felszíne. Jellemző felszíni formák. Geológiai térképek készítése fotók, felvételek alapján. Felszíni rétegtani térképezés. Sztratigráfia alapelvek. |
| 4. hét | Föld típusú bolygók geológiai felépítésének összehasonlítása. Belső bolygók jellemzése: a Merkúr és a Vénusz geológiája. |
| 5. hét | Belső bolygók jellemzése: a Mars geológiája. |
| 6. hét | Gázóriások felépítésének összehasonlítása. Külső bolygók jellemzése: A Jupiter és a Galilei holdak geológiája. |
| 7. hét | A Szaturnusz és holdjainak geológiája. |
| 8. hét | Külső bolygók jellemzése: Az Uránusz és holdjainak geológiája. |
| 9. hét | Külső bolygók jellemzése: A Neptunusz és holdjainak geológiája. |
| 10. hét | Meteoritok jellemzése, főbb típusai, kémiai és ásványos összetételük. Vizsgálati módszereik. Nevezetes meteoritok. |
| 11. hét | Impaktitok jellemzése, főbb típusai, kémiai és ásványos összetételük. Tektitek, szferulák kialakulása, típusai, vizsgálati módszereik. Meteorit kráterek a Földön. |
| 12. hét | A Hold geológiája. Holdkőzetek kémiai és ásványos összetétele, kialakulása. A Hold geokémiája és fejlődéstörténete. |
| 13. hét | Kisbolygók, törpebolygók jellemzői, összetételük. |
| 14. hét | Az űrkutatás múltja, jelene és jövője. Bolygószondák. Hold expedíciók, Mars expedíciók. Exobolygó kutatás. |
Legutóbbi frissítés:
2023. 06. 08. 11:24