- A tantárgy neve:
- magyarul: Tájökológia
- angolul: Landscape ecology
- Kódja: TTGBE6008
- Szemeszter: 2017/2018/3
- Felelős oktatási egység: Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
- Kötelező előtanulmány neve: –
- Kódja: –
- Követelmény: Kollokvium
- Kredit: 3
- Oktatás nyelve: magyar
- Tantárgyfelelős oktató: Dr. Novák Tibor, egyetemi adjunktus
| típus | heti óraszámok | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| előadás | gyakorlat | labor | |||||
| nappali | N | heti | 2 | heti | 0 | heti | 0 |
| levelező | féléves | féléves | féléves | ||||
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a tájökológia tárgyát, céljait és módszereit, ezzel elméleti alapozó jellegét a modern földrajzi tájtudományok számára. Foglalkozik a tájökológia rendszerelméleti alapjaival, a tájstabilitás és a tájdiverzitás fontosságával. Részletesen szó esik a tájszerkezet ökológiai alapjait jelentő tájfoltok, tájökológiai folyosók és a tájökológiai mátrix jellegzetes tulajdonságaitól, valamint a fenti tájökológiai elemek térbeli elrendeződésének sajátosságaival.
A kurzus tartalma, témakörei
- A tájökológia kialakulása és jelenlegi szakterületi elhelyezkedése. A tájökológia tárgyának, céljainak és módszereinek vázlatos áttekintése. A tájökológia alapfogalmai, és ezek speciális geográfiai aspektusa.
Az ökológiai tájszerkezet alapelemei, az elemek közti kapcsolatok fontossága. A tájökológia természettudományos vonásai: az objektivitás
Kötelező olvasmány
- Csorba P. 2006: Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen
- Csorba P. – Fazekas I.(szerk.) 2008: Tájkutatás, tájökológia. Meridián Alapítvány
Ajánlott szakirodalom:
- Kertész Á. 2003: Tájökológia. Holnap Kiadó Budapest
- Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Pécs
| Heti bontott tematika | |
|---|---|
| 1. hét | A tájökológia geográfiai és ökológiai gyökerei. A tájfelfogás történelmi változása, a szubjektív tájérzékelés jellegzetes vonásai. A tudományos tájfogalom kialakulása, néhány fontos tájdefiníció. |
| 2. hét | A tájalkotó tényezők hierarcikus rendszere. A Szolncev-sor ismertetése. Tájtípusok, táji karakter megfogalmazások. A tájhatár megvonás nehézségei, korlátai |
| 3. hét | Az ökológia fogalma, biológiai és geográfiai oldala. Haeckeltől Odumig. Az ökológia aktuális helye a közvélemény szemében. A tájökológia, mint az ökológiai szemléletű tájkutatás közös határterülete. A tájökológia gyakorlatias jellege. |
| 4. hét | A tájökológia tudományos és gyakorlati céljának megfogalmazása. A legfontosabb célok jelentőségének rövid áttekintése – modellek, indikátorok, extrapolálás, anyag- és energiaáramlás valamint az antropogén hatás fontossága |
| 5. hét | A tájökológiai három legfontosabb kutatási témája; a tájszerkezet, a táj működés és a táj időbeli változásának vizsgálata. A legkisebb tájszerkezeti egység, az ökotop. Nevezéktani változatok, az ökotop nagysága, lehatárolása. |
| 6. hét | A táj rendszertulajdonságai, mennyiben tekinthető rendszernek, milyen sajátos rendszerkritériumai vannak az ökológiai tájrendszereknek. Az emberi bolygatás szerepe a rendszerek működésében, az antropogén hatáserősség becsélése, a hemeróbia fokozatok lényege |
| 7. hét | A változatosság, ill. diverzitás ökológiai és tájökológiai értelmezése. A kompozíciós diverzitás, mint a térbeliség révén leginkább tájökológiai aspektus. Alfa, béta és gamma diverzitás fogalma, példák bemutatása. |
| 8. hét | Megadiverzitási helyek, Európa és a Kárpát-medence ökológiai diverzitása, ennek szerepe a tájökológiai értékelésekben. A pán-európai bio- és tájdiverzitási stratégia. A középeurópai térség tájhasználati változatosságának évszázados változásai, és jelenlegi tendenciái. A diverzitás, order és density faktorok |
| 9. hét | Táji felszabdaltság, a fragmentáció ökológiai megközelítése.Táji határfelületek; az ökotonok kérdése. Az ökotonkontraszt és az ökoton természetességi foka. Az ökotonsűrűség és a diverzitás kapcsolata. Hollandiai példa. |
| 10. hét | Stabilitás fizikai, ökológai és tájökológiai értelmezése. A c-, t-, ill. o-stabilitás fogalma.Külső és belső stabilitás, nevezéktani problémák magyarázata. R- és K-stratégiatípőusok jeléentősége az ökológiában és a fogalom tájökológiai adaptálása. |
| 11. hét | A tájszerkezet tájmetriai méréseinek kérdése. Tájkohéziós index – hollandiai példák. A táji stabilitást növelő tényezők – terület és populációnagyság összefüggése. Az ökogeográfiai stabilitási szám – hazai mintapéldák. A bioptikus és az abiotikus elemek szerepe a tájstabilitásban. Armand elmélete. Az ökológiai stabilitás területi rendszere elmélet – Miklós L. A tájdiverzitási index kiszámításának módja. |
| 12. hét | Az ökológiai tájszerkzet alapelemei: a tájökológiai folt fogalma. A folt működését befolyásoló tányezők elemzése; nagyság, alak, környzet (ökotonkontraszt). Az ökológiai mátrix, azaz ”térháló” foglama, megjelenésének bemutatása. |
| 13. hét | A tájökológiai folyosó fogalma, formái, típusai. Nevezéktani nehézségek, tisztázatlanságok. A korridor és barrier egymáshoz való viszonya, szerepe a tájszerkezet működésében. A folyosó habitat, migrációs, elnyelő és filter funkciói. A tájökológiai folyosó előnyös és hátrányos ökológiai, tájökológiai tulajdonságai. |
| 14. hét | A tájökológiai folyosók szerepe a tájfragmentáció csökkentésében, vadátjárók és alagutak. Az ökológiai alapon álló tájtervezésben figyelembe veendő elemek. Időbeli tájszerkezeti változások. Nemzeti ökológiai hálózatok – magyar, litván, holland, cseh példák. Az ECNC térképe. Natura 2000 rendszer. A tájökológia legaktuálisabb tudományos témakörei |