Távérzékelt adatok alkalmazott felhasználása a városi és mezőgazdasági kutatásokban
- Időtartama: 2022.12.31 - 2025.11.30.
- Támogatási összeg: 41 250 000 Ft
- Vezető kutató: Szabó Szilárd
Bár már 1972-től léteznek erőforráskutató műholdak, és napjainkra a 0,5 m-es felbontás is elérhető, a légi távérzékelés a drónokkal pedig akár cm-es felbontást is lehetővé tesz, sokszor elszakadnak a publikációkban megtalálható elméleti lehetőségek és a valós felhasználásuk. Jelen kutatásunkban a távérzékelés városi és mezőgazdasági alkalmazásával olyan kérdésekre keressük a választ, ami a várostervezők és döntéshozók, mezőgazdasági területeken gazdálkodók vehetik hasznát. A műholdas távérzékelés ingyenes adatbázisai, a repülőgépes és drónos távérzékelés részletes felmérései olyan lehetőségeket rejtenek, melyek sokat könnyíthetnek a megfelelő döntések meghozatalában.
A tervezett munkában az egyes távérzékelt adatforrásokhoz (műholdfelvétel, légifotó) kapcsolódóan olyan feldolgozási technikákra koncentrálunk, melyek nem megszokottak a jelenlegi gyakorlatban. Ezek részben azt jelentik, hogy input adatként nemcsak a hagyományosan elfogadott spektrális csatornákat vonjuk be, hanem a spektrális indexeket, a textúrát és ha lehetséges, akkor a felszíni objektumok magassági adataiból levezethető topográfiai indexeket is. Magassági adat forrása lehet lézerszkennelt adat, de akár a nyers légifotókból fotogrammetriai úton előállított felszínmodell is. A lézerszkennelt vagy fotogrammetriai pontfelhők pedig a pontok eloszlásának geometriájával hordoznak információt. Az így előálló adatokból a városi zöldfelületek ökológiai és klimatológiai tervezéséhez, és mezőgazdasági parcellák talaj- és növénytani problémáihoz kívánunk segítséget adni.
Deutscher Akademischer Austausch Dienst (DAAD), Tempus Közalapítvány (TKA) 307670 – „High-resolution topography to measure and model river channel morphodynamics” (Folyómedrek dinamikájának elemzése és modellezése modern topográfiai felmérő eszközökkel)
- Időtartama: 2019.01.01 - 2020.12.31.
- Támogatási összeg: 1 240 000 Ft
- Vezető kutató: Bertalan László
- Partner intézmény: Institute of Photogrammetry and Remote Sensing, Technische Universität Dresden
- Vezető kutató: Dr. Anette Eltner, Research Associate
A projekt vizsgálati területe a Sajó folyó hazai szakasza, amely mentén, több szakaszon is intenzív parterózió zajlik, jelentős gazdasági károkat okozva. A folyamat okainak feltárása érdekében a projekt során elsők között kerül terepi tesztelésre egy olyan (a német kutatócsoport által fejlesztett) felmérő-csónak, amely fedélzetén egyszerre működik lézerszkenner, ultrahangos medertopográfiai szenzor, fotogrammetriai kamera-rendszer valamint egy közeli-infravörös spektrumban mérő szenzor. A projekt során alkalmazott eszközök közé tartoznak továbbá pilóta nélküli légi jármű rendszerek (UAV, drón), amelyek az alábbi szenzorokat szállítják: RGB kamera, multispektrális szenzor valamint termális kamera. Ezek elsődleges célja, hogy megvizsgáljuk, mennyire alkalmasak a vízsebesség és a lebegtetett hordalék mennyiségi viszonyainak meghatározására. A projekt fontos eleme, hogy a többféle platform és szenzor által gyűjtött adatok pontossági viszonyait és megbízhatóságát kellő mértékben ellenőrizzük. Ennek érdekében további geodéziai eszközök (földi lézerszkenner, akusztikus Doppler-elvű áramlás-szelvényező [ADCP], geodéziai mérőállomás, RTK-GPS) bevonását tervezzük. A projekt másik fontos célkitűzése, hogy az újonnan felmért nagy mennyiségű és részletes topográfiai adatot felhasználjuk a Sajó folyó kiválasztott meanderező szakaszaira vonatkozó hidrológiai modell megalkotásához.
LiDAR pontfelhők és fotogrammetriai adatbázisok alkalmazhatóságának vizsgálata városi és mezőgazdasági területen
- Időtartama: 2018.12.01 - 2020.11.30.
- Támogatási összeg: 19 867 000 Ft
- Vezető kutató: Szabó Szilárd
A modern felmérő eszközök óriási mennyiségű adatot szolgáltatnak és azt a benyomást keltik, hogy segítségükkel minden felmerülő kérdés megválaszolható. Valójában a modelleknek is megvannak a hibái és korlátai és a felmérő eszközök által gyűjtött adatokra is ez vonatkozik. A kérdés az, hogy a hibák szűrhetők vagy a végeredmény szempontjából elhanyagolhatók, vagy bizonyos objektumok csak megkötések árán nyerhetők ki és a modell használhatatlan.
A fotogrammetria csak felszínmodellek előállítását teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy a növényzet alá már nem látunk be. Ez egyrészt leszűkíti a felmérés idejét (mezőgazdasági területeken a vegetáció nélküli periódusokra), vagy éppen ezt kihasználva a növényzet magasságát határozzuk meg, mint felszín magasságot. Vizsgálatunk a fotogrammetriai eljárással gyűjtött adatokat 3 szempontból vizsgáljuk:
- mennyire pontos épületmodellek állíthatók elő a segítségével;
- alkalmas-e sík területen domborzatmodell előállítására;
- alkalmas-e a széleróziós folyamatok követésére, növények növekedési folyamatának a vizsgálatára (többszöri lerepülésekkel).
A lézerszkennelés során földi és légi adatgyűjtés végezhető, melyek alapvetően abban különböznek, hogy más nézőpont és a távolság a célfelszínektől, aminek hatása van a keletkező pontfelhő adatsűrűségére. Míg a földi szkennelés során néhány cm2-enként van adat a felszínről, addig a légi szkennelés során 4-20 pont/m2 az általános. Ez meghatározza azt is, hogy az adatokból milyen objektumok nyerhetők ki. Vizsgálatunkban földi és légi szkennelt adatokat kívánunk elemezni épületmodellek és domborzatmodellek előállíthatósága szempontjából.
TNN_16 123457 - Városi és vidéki környezeti problémák földtudományi alapú vizsgálata távérzékelési módszerekkel
- Időtartama: 2018.02.01 - 2021.01.31.
- Támogatási összeg: 35 859 000 Ft.
- Vezető kutató: Dr. Szabó Szilárd
- Thaiföldi partner: Remote Sensing and Geographic Information System FoS, Asian Institute of Technology (AIT), Thailand
- Vezető kutató: Dr. Sarawut Ninsawat, assistant professor
A városok fejlődése jelentős hatással van mind a városban élő emberekre, mint pedig a városi élővilágra. A fejlődéssel együtt járó belső strukturális változások és a területi növekedés hazai viszonylatban is fontos kutatási kérdéseket vet fel. Kutatásunkban a városok környezeti hatásait vizsgáljuk a rendszerszemléletű megközelítés miatt tágabb környezetükkel együtt. Elsősorban a távérzékelés módszereit használjuk és vizsgáljuk az egyes adatforrások használhatóságát több szempont szerint. Multispektrális műholdfelvételek, hiperspektrális légifelvételek és LiDAR felmérések adatait kívánjuk felhasználni egy komplex, soktényezős feldolgozás keretében. Mind a mesterséges felszíneket, mind a természetes városi és város környéki élőhelyeket vizsgáljuk a társadalomföldrajzi háttérváltozókkal együtt. Vizsgálatainkat több különböző nagyságú/lakosságú/jelentőségű városban tervezzük elvégezni. Az egyes résztémák értékes adatbázist szolgáltatnak a városi környezet jellemzéséhez, melyek előzetes eredményeink alapján újdonságuknál fogva nemzetközi szinten is érdeklődésre tartanak számot.
GINOP-2.2.1-15-2017-00061 - A víz visszatartást támogató precíziós vízrendezés tervezési és szaktanácsadási rendszerének kialakítása /"Körös-Aqua/" Tervezési, Beruházási és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság"
HURO 0901 (Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program) - A Bihar-hegység és a Nyírség talajvédelmi stratégiájának kidolgozása az EU direktívák alapján
- Időtartam: 2010-2012
- Támogatási összeg: 190 400 EUR
- Vezető kutató: Dr. Pető Károly
- Román partner: Nagyváradi Egyetem
- Vezető kutató: Dr. Csép, Nicolae, Ioan
A projekt célja fenntartható talajvédelmi stratégia kidolgozása az EU irányelevek alapján két, jellegében és területhasználatában is eltérő (sík, illetve lejtős) kedvezőtlen természeti és adottságokkal bíró, hátrányos helyzetű területre (Nyírség, Bihar-hegység). A stratégia kidolgozása felöleli a szél- és vízerózió, talajtömörödés, (mű)trágyázás, vízháztartás megváltozása okozta talajdegradáció vizsgálatát, a szervesanyag-gazdálkodás és a különböző használati módok hatását, a talajjavítás lehetőségeinek (bentonit, szennyvíziszap, biogáz) bemutatását. A vizsgálatok során új mérési eredmények és egységes adatbázisba foglalt adatok alapján lehetőség nyílik a fenntarthatósági index számítására, mely módszer a továbbiakban alkalmas lehet a támogatások odaítélésének és az optimális mezőgazdasági kultúra telepítésének eldöntésére. A projekt ösztönzi a gazdálkodókat a cross-compliance betartására, és jó példát mutat az EU felé, hiszen ekkora területre még nem dogoztak ki ilyen jellegű, EU direktívákat figyelembe vevő stratégiát, ugyanakkor az agrárexport beszűkülésével hanyatló, rurális térségek számára kitörési lehetőséget kínál, csökkentve a társadalmi feszültséget, elvándorlást.
HURO 0802/083 (Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program) - Contributions to efficient use of the renewable energies in Bihor and Hajdú-Bihar regions
Időtartam: 2011-2012
- Támogatási összeg: 863 446 EUR
- Vezető kutató: Dr. Csorba Péter
- Román partner: Nagyváradi Egyetem
- Vezető kutató: Dr. Monica Costea
A projekt kiterjedt a geotermikus, a szélenergia, a napenergia és, a szerves hulladékokból előállítható biogáz potenciál vizsgálatára. A projekt során elvégzett mérések, vizsgálatok felölelték Hajdú-Bihar, illetve Bihor megye teljes területét. A programban a Debreceni Egyetem 12 kutatója vett részt.