Talajföldrajz

  • A tantárgy neve:
    • magyarul: Talajföldrajz
    • angolul: Soil Geography
  • Kódja: TTGBE6001
  • Szemeszter: 2017/2018/2
  • Felelős oktatási egység: Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és környezetföldrajzi Tanszék
  • Kötelező előtanulmány neve: 
  • Kódja:
  • Követelmény: Kollokvium
  • Kredit: 3
  • Oktatás nyelve: magyar
  • Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó György Emőd, tanszékvezető
 
típus heti óraszámok
előadás gyakorlat labor
nappali x heti 2 heti 0 heti 0
levelező   féléves   féléves   féléves  

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a talajtan tudományának főbb területeivel, a talajtan hazai történetével, a talajok osztályozásának különböző módjaival, a talajok fő funkcióival, a talajok alkotórészeivel és a talajképző kőzetekkel. Fontos célja a kurzusnak, hogy a hallgatók megértsék a talajképződés folyamatát, hogy átlássák a fizika, kémiai biológiai mállás szerepét. A talajok alapvető fizikai és kémiai tulajdonságainak áttekintése után a hallgatók megismerik a Magyarországon előforduló talajtípusok főbb jellemzőit, előfordulási területeit.

A kurzus tartalma, témakörei

  • A talaj fogalma, a magyarországi talajtan története. A talajok jelentősége és funkciói. A talajok összetétele, a talajképző kőzetek. A talajképző ásványok. Az ásványok és a kőzetek fizikai, kémiai és biológiai mállása. A talaj szerves anyagai, a humuszképződés folyamata. Talajkolloidika. A talajok fizikai tulajdonságai. Talajképző tényezők. A hazai talajosztályozás rendszere. Magyarország talajai: váztalajok, öntéstalajok, lejtőhordalék-talajok, kőzethatású talajok, barna erdőtalajok, csernozjomok, szikes talajok, réti talajok, láptalajok, mocsári erdők talajai.

Kötelező olvasmány

  • Kerényi A. – Martonné E. K. (1995) Talajtani gyakorlatok földrajz szakos hallgatók számára – Debreceni Egyetem, p. 88

Ajánlott szakirodalom

  • Novák T. J. (2013) Talajtani Praktikum – Meridián Alapítvány p. 188
  • Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. (1999) Talajtan. Mezőgazda Kiadó Budapest, p. 470.
  • Filep Gy. (1988) Talajkémia. Akadémiai Kiadó, Budapest
Heti bontott tematika
1. hét

A félévi tematika ismertetése. Bevezető előadás a talaj fogalmáról és a magyarországi talajtan kialakulásáról és fejlődéséről.

2. hét A talajok jelentősége. A talaj szerepe az anyag- és energiatranszportban, a talaj szűrő, tompító, méregtelenítő funkciója.
3. hét A talajok összetétele, az abiotikus és a biotikus alrendszer ismertetése. A magmatikus, üledékes és metamorf talajképző kőzetek.
4. hét Talajképző ásványok I.: primer és szekunder szilikátok (agyagásványok), az agyagásványok képződése.
5. hét Talajképző ásványok II.: oxidok, hidroxidok, karbonátok, foszfátok, kloridok, szulfátok és szulfidok.
6. hét Az ásványok és a kőzetek mállása. A fizikai aprózódást kiváltó tényezők. A kémiai mállás típusai: oldásos mállás, a szilikátok mállása, oxidációs mállás, biológiai mállás.
7. hét A talaj szerves anyagainak típusai, a humuszképződés folyamata.
8. hét Talajkolloidika. A kolloidrészecskék felületi sajátságai. Ásványi kolloidok, szerves kolloidok.
9. hét A talajok fizikai tulajdonságai: szemcseösszetétel (textúra), szerkezet (struktúra), sűrűség, térfogattömeg, tömörség, pórustér, vízgazdálkodás, levegőzöttség, hőgazdálkodás.
10. hét

Talajképző tényezők. Az éghajlati, biológiai, földtani, domborzati és antropogén tényezők értékelése.

11. hét A hazai talajosztályozás rendszere. Váztalajok, öntéstalajok, lejtőhordalék-talajok, kőzethatású talajok kialakulása, főbb jellemzői, földrajzi elterjedése.
12. hét A barna erdőtalajok és a csernozjomok kialakulása, főbb jellemzői, földrajzi elterjedése.
13. hét Szikes talajok, réti talajok, láptalajok, mocsári erdők talajainak kialakulása, főbb jellemzői, földrajzi elterjedése.
14. hét Konzultációs óra. A félévi munka értékelése, a vizsgakövetelmények pontos ismertetése.

 

Magyarország talajtípusai-segédanyag

 

Legutóbbi frissítés: 2023. 06. 08. 11:24