A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Hírek
Aszály, hőség, szélsőséges csapadék – a változó időjárási körülmények a növények természetes védekezőképességét is próbára teszik, miközben a termelőknek egyre szigorúbb gazdasági és környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük. A korszerű növényvédelemben ezért felértékelődik a megelőzés, a folyamatos monitoring, a pontos előrejelzés, valamint a digitális és precíziós technológiák alkalmazása. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ősztől növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzést indít, a jelentkezési határidő augusztus 28.
Befejeződött a Debreceni Nyári Egyetem, az egyhónapos kurzus alatt összesen 116 bizonyítványt adtak át a szervezők. A résztvevők fele négy hétig tanult magyarul, míg a másik fele két hét után váltotta egymást. A záróvizsga mindenkinek sikerült, így a nyelvtanulók boldogan tértek haza augusztus 15-én.
Folytatja munkáját a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar vezetőjeként Lakatos Péter. A kart már hét éve irányító dékán szerint a felsőfokú zenei képzés legszélesebb spektrumát fedik le, de a bővülés és a fejlődés továbbra is elsődleges cél a DE ZK-n. Az újabb 5 évre megválasztott kari vezető fontos feladatának tartja, hogy hazai és nemzetközi szinten a jelenleginél is vonzóbbá tegye az egyetemi zenetanulást, a Zeneművészeti Kart pedig továbbra is a legjobb intézmények között tartsák számon.
Különleges, barokk stílusú növénylabirintussal repíti vissza a látogatókat a 17. századi kertek világába a Debreceni Egyetem. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep tiszteletére, immár negyedik alkalommal megépített dísznövénykert idén a visszakapott francia parkot és annak geometriai eleganciáját ünnepli.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Július elsejétől Szabó Szilárd professzor, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) vezetését. Az új dékán célkitűzéseinek középpontjában a kar eddigi kimagasló nemzetközi és hazai eredményeinek megőrzése mellett az oktatás módszertani modernizációja, a hallgatói utánpótlás bázisának kiszélesítése, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek etikus és hatékony kiaknázása áll.
Az egyetem nemzetközi láthatóságának javítása, a tudományos, stratégiai és ipari partnerségek bővítése, a nemzetközi kapcsolatok gyakorlati hasznosulásának növelése, előrelépés felsőoktatási rangsorokban, a hallgatói és kutatói mobilitás erősítése és az intézmény hosszú távon is fenntartható nemzetközi márkaépítési és kommunikációs stratégiájának kidolgozása – egyebek mellett ezekkel a célkitűzésekkel kezdte meg nemzetközi rektorhelyettesi munkáját Jenei Attila. A Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója július 1-től irányítja a Debreceni Egyetem nemzetközi szerepvállalásait.