Ugrás a tartalomra
  • TANSZÉKEK
    TANSZÉKEK
    ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTANI TANSZÉK
    METEOROLÓGIAI TANSZÉK
    TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETFÖLDRAJZI TANSZÉK
    TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK
    TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK
  • DE
  • TTK
  • Földtudományok Doktori Iskola
  • Bejelentkezés
Címlap
  • FELVÉTELIZŐKNEK
  • HALLGATÓKNAK
    HALLGATÓKNAK
    OKTATÁSI ÜGYINTÉZÉS
    SZAKDOLGOZATOK, DIPLOMAMUNKÁK
    TEHETSÉGONDOZÁS
    Hatvani István Szakkollégium
    DETEP
    Tudományos Diákkör
    ZÁRÓVIZSGÁK
    Záróvizsga tételsorok
Címlap

DE Természettudományi és Technológiai Kar

Földtudományi Intézet

  • magyar
  • english
  • INTÉZETÜNKRŐL
    INTÉZETÜNKRŐL
    BEMUTATKOZÁS
    Köszöntő
    Történet
    VEZETÉS
    MUNKATÁRSAK
    ÜGYINTÉZÉS
    Szabályzatok
    Pályázatok
    Nyomtatványok
    RENDEZVÉNYEK
    ORSZÁGOS TÉRINFORMATIKAI KONFERENCIA
  • OKTATÁS
    OKTATÁS
    ALAPKÉPZÉS
    Földrajz BSc
    Földtudományi BSc
    Földrajztanár (osztatlan)
    MESTERKÉPZÉS
    Geográfus MSc
    Geoinformatikus MSc
    DUÁLIS KÉPZÉS
    Duális geográfus MSc
    PHD KÉPZÉS
    Földtudományok Doktori Iskola
  • KUTATÁS
    KUTATÁS
    INTÉZETI LABOROK
    FOLYÓVIZES LABOR
    SZÉLCSATORNA
    PUBLIKÁCIÓK
    TEHETSÉGGONDOZÁS
    Hatvani István Szakkollégium
    DETEP
    Tudományos Diákkör
  • SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
    SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
    KLÍMAREFERENS
  • KAPCSOLAT
    KAPCSOLAT
    ELÉRHETŐSÉG
    KAPCSOLATI ŰRLAP
  • Címlap
  • Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
  • Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
  • Bemutatkozás - Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

Bemutatkozás
Munkatársak
Oktatás
Kutatás
Külföldi kapcsolatok
Pályázatok
Kiadványok
Hírek
Események
Hasznos linkek
Kapcsolat

Történet

 

A Debreceni Egyetem egyik legrégebbi – megalapításától kezdve működő – intézete a Földrajzi Intézet volt, mely tanszékünk jogelődje.

Milleker Rezső, egyetemünk első Földrajzi Intézetének 1914-től 1945-ig volt vezető professzora, emberföldrajzosnak tartotta magát, s döntően a társadalomföldrajz témakörébe illeszkedő kutatásokkal foglalkozott. Politikatörténeti tanulmányokat írt, település- és népességföldrajzi vizsgálatot tett közé a Székelyföldről, de érdeklődéssel fordult más népek, kisebbségek problémái felé is. Fontos személyisége volt a magyar geopolitikai szakmai közéletnek.

A második világháború előtt még két kutatót lehet kiemelni, akik a Földrajzi Intézeten belül az emberföldrajzi témákat vizsgálták.

Márton Béla, aki szintén a kezdetektől 1954-ig vett részt a tanszék munkájában, legjelentősebb tanulmányaiban az északkelet-magyarországi és partiumi területek gazdaságával, döntő mértékben az agrárgazdasággal és faluföldrajzi vizsgálatokkal foglalkozott (Szilágyság, Nyírség, Hajdúság).

Mendöl Tibor, a településföldrajz európai hírű tudósa, 1927 és 1940 között, a budapesti egyetemre történő professzori kinevezéséig tevékenykedett Debrecenben. Alföldi származása, a táj, a települések beható ismerete alapján elsődlegesen az Alföld településeit, településfejlesztését vizsgálata (Szarvas, Debrecen, alföldi városok).

Mendöl Tibor

 

https://static-cdn.arcanum.com/nfo-resources/lexikonok_pic/lexikonok/%C3%A9let-k%C3%A1d%C3%A1r%20l.jpg

1945-ben Teleki Pál korábbi tanítványa Kádár László kapott kinevezést a Földrajzi Intézet vezetésére. Ő felismerte, hogy a földrajz két ágának önálló tanszékként való megjelenítése erősítheti az Intézet szerepét is. Ezért 1952-ben, amikor a Földrajzi Intézet a Természettudományi Kar részévé vált, két tanszék szerveződött az Intézeten belül. Az egyik Kádár László professzor vezetése alatt a Természetföldrajzi Tanszék nevet vette fel. A másik a Tanszékünk elődjének tekintett Leíró Földrajzi Tanszék volt, amelynek vezetője Kéz Andor professzor lett (1952-62). Az ő vezetése alatt jelent meg a korszerű regionális földrajzi ismeretek sora az oktatásban és a kutatásban is.

A Tanszék vezetője 1962-ben Enyedi György lett, aki akkor az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese is volt. Az oktatás tartalmát nevében is kifejezendő, tanszékünk felvette a Gazdaságföldrajzi Tanszék nevet. Enyedi György tevékenysége alatt önálló arculatú, a gazdaságföldrajzi stúdiumokat autentikusan oktató és a diszciplínát eredményesen kutató munkatársi gárdát szervezett (legnevesebb személyiségei: Papp Antal, Balogh Béla András, Eke Pál és Korompai Gábor).

In memoriam dr. Balogh Béla András (1925–2020) – GeoMetodika

A több nyelvet beszélő, a nemzetközi földrajzi szervezetekben vezető tisztségeket betöltő, külföldi egyetemeken is előadásokat tartó tanszékvezető több kutatási irány kialakítását is ösztönözte. Elindította a nagyüzemivé átszervezett magyar mezőgazdaság üzemformáinak, gazdasági teljesítményének, területi különbségeinek vizsgálatát, összehasonlító kutatásokat szorgalmazott a szomszédos országok hasonló folyamataival.

Dr. Enyedi György – urbanistak.hu

Központi kérdésnek tekintette a mezőgazdaság hatását a falusi térségekre, s az ott élők életkörülményeire gyakorolt hatását. Érdeklődési köre, s a tanszéki kutatások is természetesen kiterjedtek a nagyvárosi, világvárosi agglomerációkra, a világgazdaság érrendszerét, áramlási folyosóit jelentő közlekedésre is.