|
Nemesgáz analitikai vizsgálatok VMS telepek vizsgálata az Appeninekben és Albániában Publikációk: Karbonatitok genetikájának vizsgálata Publikációk: |
 |
|
Magmás kőzetek geokronológiája Geokronológiai kutatásaink elsősorban a K/Ar radiometrikus kormeghatározásra épülnek. Méréseinket az Atomkival közösen végezzük. Méréseket végeztünk az utóbbi években a Komlói Andezit Formáción (Mecsek-hegység), Kanári-szigeteki fiatal, pár tízezer éves lávakőzeteken, miocén andezitvulkánokon (Észak-Macedónia) és oligocén korú csehországi bazaltvulkánokon. Az utóvulkáni működések korát hidrotermás ásványok korának meghatározásával vizsgáljuk, például a Velencei-hegységben vagy a Dekkán plató bazaltjain (India), apofillitek korának meghatározásával. Publikációk: A metamorfózis korának meghatározása paleozoós agyagpalákon K/Ar kormeghatározás segítségével Agyagpalák és homokkövek diagenezis és metamorfózis története csak az autigén módon képződött illit szeparálása és a megfelelő szemcsemértet K/Ar radiometrikus kormeghatározása segítségével lehetséges. Vizsgálatainkat röntgenpordiffrakciós mérésekkel egészítjük ki, együttműködésben a Pécsi Tudományegyetemen Németh Tiborral. Vizsgálati területeink a Ny-Bükk agyagpalái, a Bodai Agyagkő, a Dinaridák, a nekézsenyi áttolódás az Észak-Bükkben, valamint a Hegyes-hegység agyagpalái Erdélyben.
|
|
|
Fogkörvonalak geometriai morfometriai vizsgálata A fogak ellenálló zománcborításuknak köszönhetően a gerincesek leggyakrabban fosszilizálódó elemei. Körvonaluk objektív módon tanulmányozható egy landmark pont és elliptikus Fourier koefficiens alapú automatizált módszertan segítségével. A kutatás célja elsősorban taxonómiai és evolúciós kérdések tisztázása. Az NKFIH FK 128741 pályázat által támogatott projekt során kidolgozott kutatási protokollt eddig sikerrel alkalmaztuk rétegtani és őskörnyezeti szempontból is fontos negyedidőszaki kisgerincesek (ürgék és pockok) leszármazástani kapcsolatainak feltárásához, valamint kiemelt rétegtani jelentőségű késő-triász (nagyjából 220 millió évvel ezelőtti) kihalt állkapocsnélküli gerincesek (konodonták) fogelemeinek vizsgálatához. Fontosabb publikációk: Sinitsa, M., Virág, A., Pazonyi, P., Knitlová, M. (2019): Redescription and phylogenetic relationships of (Rodentia: Sciuridae: Xerinae), a ground squirrel from the Middle Pleistocene - Holocene of Central Europe. Historical Biology 33, pp. 19-39., https://doi.org/10.1080/08912963.2019.1677640 |
Egy kihalt, állkapocsnélküli gerinces fogszerű képletének körvonalelemzéséhez szükséges lépések |
|
Különböző gerincescsoportok fogkopás-vizsgálata A fogak alaktani változatossága elsősorban táplálkozási adaptációknak köszönhető. A felszínükön megjelenő kopás vizsgálata által képet kaphatunk az állatok preferenciájáról és így, különösen növényevők esetében az őket körülvevő egykori vegetációról. A kopásmintázat az állkapocsmechanizmus rekonstrukciója során is segítheti a kutatókat. A kutatás során eddig főként a Kárpát-medencében gyakori negyedidőszaki növényevő nagyemlősök (ormányosok és szarvasfélék) fogkopás-mintázatának vizsgálata által tártuk fel az elmúlt 2,6 millió évben lezajlott környezet- és vegetációváltozási folyamat pontosabb menetét. Fontosabb kapcsolódó publikációk: Szabó, B., Pazonyi, P., Tóth, E., Magyari, E., Kiss, G., Rinyu, L., Futó, I., Virág, A. (2020): Pleistocene and Holocene palaeoenvironmental reconstruction of the Carpathian Basin based on multiproxy analysis of cervid teeth. Historical Biology 33, pp. 1-20., https://doi.org/10.1080/08912963.2020.1863960 |
Szarvasfélék fogainak zománcfelszínen megjelenő különböző kopási sérülések |
|
Különböző gerincescsoportok fogszerkezeti vizsgálata A fogzománc és a fogdentin belső szerkezete használatból eredő mechanikai sajátosságokkal függ össze, tanulmányozása révén azonban sokszor rokonsági kapcsolatok is tisztázhatók. A zománcszerkezet alaposabb megismerése eddig például Magyarországon is előforduló negyedidőszaki elefántfélék taxonómia határozásában játszott szerepet. Az agyardentin szerkezetének kutatása egy a gerincesek körében egyedülálló anatómia jelleg (a Schreger mintázat) kialakulásának megértését és az elefántcsont faragványok roncsolásmentes anyagvizsgálatát segítette elő. Foghisztológiai vizsgálatok által bővültek az iharkúti lelőhelyről származó mintegy 85 millió évvel ezelőtti Neornithischia dinoszauruszokra vonatkozó ismereteink is. Fontosabb kapcsolódó publikációk: Virág, A. (2012): Histogenesis of the unique morphology of proboscidean ivory. Journal of Morphology 273, pp. 1406-1423., https://doi.org/10.1002/jmor.20069 |
Dentincsatornák lefutására vonatkozó modellek elefántfélék agyarában |
|
Ragadozótevékenység általi akkumuláció közösségtorzító hatásainak vizsgálata kisgerincesek esetében A negyedidőszaki szárazföldi üledékekben található kisgerinces maradványok vizsgálata nagyban elősegíti az őskörnyezeti kutatásokat, ezáltal az elmúlt 2,6 millió év során lezajlott klímaváltozási folyamat megismerését. Az egykori környezet összetételére általában a megtalált faunák statisztikai értékelése révén tudunk következtetni. A lelőhelyről előkerült együttes azonban nem feltétlenül tükrözi az egykori kisemlős közösséget, ugyanis a megtalált csontok felhalmozódása különböző folyamatok eredményeként jöhetett létre. A ragadozók más-más ökológiai igényekkel, így eltérő preferenciákkal is rendelkeznek. A projekt célja, hogy a kisemlős maradványok felhalmozásáért nagymértékben felelős baglyok táplálkozása során okozott torzítás mértékét meghatározzuk. Ezt a recens biológiai minták, valamint fosszilis leletanyag tafonómiai vizsgálatával végezzük el. |
Kisgerincesek a bükki Vaskapu-barlang felső-pleisztocén üledékéből |
|
Sekély geotermikus energiahasznosítás földtani feltételeinek vizsgálata A geotermikus hőszivattyús rendszerek széles körben telepíthetők, a méretezés, a gazdaságos és környezetkímélő hasznosítás a környezeti feltételek mellett optimalizálható. Kutatásaink során a kiépíthetőségre és termelésre ható jellemzők térbeli és időbeli változatosságot vizsgáljuk, beleértve a hőraktározó környezet hőtani jellemzőinek változását, talajhőmérséklet vizsgálatokat, a kiépítés és az üzemelés hatását a földtani közeg hőmérsékletére. A kapott eredmények alkalmasak arra, hogy a hőszivattyús energiahasznosítás gazdasági potenciálja egy adott területen pontosan megadható legyen, és a megújuló energiák egymást támogatva jelenthessenek helyi energiaellátási alternatívát. Fontosabb kapcsolódó publikációk: Buday, T., Lázár, I., Bódi, E., Kovács, T., Novák, T. (2019): Klímaváltozás várható hatása a talajklímára Magyarországon. In: Tájak működése és arculata. Szerk.: Fazekas I., Lázár I., MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, Debrecen, 27-33, 2019. ISBN: 9789637064395
|
Talajkollektorok telepíthetősége Debrecen környezetében
|
|
Hidrogeológiai és geotermikus kutatások Kelet-Magyarországon A felszín alatti víz szerepe jelentős a felszín alatti transzportfolyamatok, illetve a a természetes és mesterséges víz- és hőhasznosítás szempontjából is. A földtani ismertség növekedésével a természetes jelenségek lefolyása és a mesterséges jelenségek hatása egyre pontosabban megadható. Kutatásaink során lokális és szubregionális mintaterületek földtani és hidrogeológiai modelljeit építjük fel vízföldtani naplók, szeizmikus mérések, talajvízszint-adatsorok alapján, vizsgáljuk a litológiai felosztás melett a szekvenciasztratigráfiai megközelítés lehetőségét is. Fontosabb kapcsolódó publikációk: Buday, T., Szűcs, P., Kozák, M., Püspöki, Z., McIntosh, R.W., Bódi, E., Bulátkó, K. (2015): Sustainability aspects of thermal water production in the region of Hajdúszoboszló-Debrecen, Hungary. Environ Earth Sci 74, 7511–7521. https://doi.org/10.1007/s12665-014-3983-1 |
Karotázs és szeizmikus szelvény együttes értelmezése |
|
Kozmokémiai Kutatócsoport / Cosmochemistry Research Group A Kozmokémiai Kutatócsoport Dr. Gucsik Arnold címzetes egyetemi docens vezetésével alakult meg. Arnold több évtizede foglalkozik kozmokémiai és asztromineralógiai kutatásokkal (ld. bővebben itt). Kutatási eredményeink: |
